2016. július 3., vasárnap

Wicked Games - 10. fejezet

Még vasárnap van :D Jó olvasást :)

Zenék:






- Mads -

Már 4 napja nem tudtunk egy percet se kettesben tölteni. Itt volt Audrey barátnője és minden szabad percét vele töltötte. Gondolom ez legalább azt jelenti, hogy ő nem tud rólunk. Ennek mondjuk pont kifejezetten örültem. Épp elég, hogy Tom tudja. Nem is igazán tudom, hogyan viselkedjek körülötte.
Reggel fél6 volt, sminkben ültem és a kávém szürcsölgetve olvastam a szövegem.

- Jó reggelt! – köszönt fáradtan Audrey. Szemei karikások voltak, nem volt kisminkelve és a tegnapi ruhájában volt. Már ez is felkeltette a figyelmem, még ha elaludt is nálam, mindig visszament a szobájába átöltözni.
- Jó reggelt. Jól alakult a tegnapi találka? – kérdezte kuncogva Tommy.
Ahogy meghallottam, akaratlanul is felkaptam a fejem. Találka? Kivel? Nem is mondta. Nem tudtam kezelni a hirtelen féltékenységet, ami feltört belőlem. Nekem azt mondta, nem jó, nem ér rá este. Ezek szerint másra viszont volt ideje...
- Fergetegesen... – válaszolt kissé flegmán Audey és felém tekintett. Mintha szégyellte volna, amit Tommy mondott. – Jó reggelt Mads. Átjöhet Kate úgy 10 perc múlva?
Némán bólintottam és visszanéztem a szövegemre, de már nem tudtam koncentrálni. Nem kérdezhettem rá, hisz mindenki itt volt körülöttünk, de tudni akartam, kivel alakult „ilyen jól” a találkája.



Alig vártam a mai hét záró összejövetelt. Rám fér már a lazítás, az utóbbi napokban 16 órákat forgattunk.
A változatosság kedvéért ma Dan asszisztense a hotel bár-ba szervezte az összejövetelt. Annyit mondott Audrey, hogy jön vele este a barátnője is. Ma még Kate is jön, pedig soha nem ivott velünk.

Én még csak most értem haza, nem rág végeztünk, megvártam Dan-t és vele jöttem vissza a hotelbe. Ő azonban még elintézett pár telefont, így egyedül folytattam utam a szobám felé.

- Oh, Mads... – mosolygott lepődötten Audrey, ahogy kilépett a liftből.
- Jó estét, hölgyeim!
- Emlékszel még a barátnőmre? Ott volt New York-ban azon az...
- Persze. – válaszoltam és félreálltam, hogy kiléphessenek a liftből.
- Jó estét, Mr. Mikkelsen. – mondta vidáman a barátnője. Emlékeztem az arcára, és tudom, hogy említette is Audrey, de nem emlékszem a nevére...
- Tegezz kérlek. – mondtam neki, mire elmosolyodott és bólintott. – Nem bánnád, ha ellopnám pár pillanatra Audrey-t? – kérdeztem, mire megrázta a fejét.
- Természetesen. Megvárlak a bár előtt. – mondta Audrey-nak és már el is indult.
- Mi a helyzet? – kérdezte széles mosollyal Audrey.
- Kivel... találkoztál tegnap, hogy átöltözni se volt időd?
Láthatóan meglepte a kérdés. Megköszörülte a torkát és vállat vont.
- Csak egy régi barátommal. Hosszúra nyúlt az este és nem volt időm hazajönni átöltözni.
- M-hm... – bólintottam és az ajkaimba haraptam. – Hiányzol... – mondtam halkan és bár legszívesebben magamhoz húztam volna, inkább a zsebeimbe tettem a kezem. – El tudsz szabadulni egy kicsit? Van mit bepótolnunk... – mondtam halvány mosollyal.
- Nem akarok lebukni Chrissy előtt, nem mondtam neki. Az én szobámban száll meg. De megpróbálok majd elszökni még mielőtt visszamegyünk együtt a szobába. – mondta és körbenézett, majd közelebb lépett. – Nem ígérek semmit, de lennének ötleteim...
- Meddig van veled?
- Holnap után megy haza.
Fájdalmasan sóhajtottam és bólintottam.
- Írj majd.
- Rendben. – kacsintott és futólépésben elindult a barátnője után.

*

Már negyed egy volt. Egész jól sikerült elvonni a figyelmem Audrey-ról. A barátnőjével inkább Tommy-ékkal ültek, én Dan társaságával ittam, így sokat nem beszéltünk. De már megőrültem, annyira kívántam őt. Egy egész kivágott rövidujjú pólóban és szűk farmerben volt.
Láttam, hogy kezdett becsiccsenteni, egyre vidámabb és bátrabb lett.
Elővettem a telefonom és írtam neki egy sms-t:
„Lépjünk le”
Pár perccel később nézte csak meg és azonnal felém tekintett. Megnyalta az ajkait és elmosolyodott, majd pötyögni kezdett a telefonján. Amíg az üzenetre vártam kortyoltam párat a sörömből és úgy tettem, mintha követném Dan-ék beszélgetését.
Végre zizgett a telefonom:
„20 perc múlva nálad?”
„Ok” – reagáltam és zsebre tettem a telefonom. Már most azon járt az agyam, miket fogok tenni vele, ha végre megint az enyém lehet.
Azonnal el is köszöntem a többiektől, mondván, hogy visszajövök, telefonálnom kell.

Felmentem a szobámba, és rágyújtottam egy cigire, amíg ideért. Éreztem, hogy kicsit többet ittam, a józan ítélő képességem már nem volt az igazi. Most, hogy megint eszembe jutott Tommy reggeli megjegyzése, újra ideges lettem. Mérges voltam, úgy éreztem, Audrey átvert.  
Megváratott, vagy negyed órát vártam, mire végre bekopogott.

- Nem siettél... – jegyeztem meg és bezártam az ajtót.
- Nem akartam, hogy feltűnő legyen. – mondta és nyakam köré fonta a karjait. – Hiányoztál... – súgta és már a nyakam csókolta. Bár nagyon nehéz volt megállnom, hogy viszonozzam, muszáj volt megkérdeznem, iszonyatosan frusztrált.
- Hozzám se szóltál ma. – mondtam, mire ő felvonta a szemöldökeit és elmosolyodott.
- Azt mondtad, óvatosabbnak kell lennünk nyilvánosan. Hát azt tettem.
- De nem ennyire. Kivel voltál tegnap?
- Mads... Nem vagyok a tulajdonod. – horkantott fel vigyorogva és megrázta a fejét. – Nem tudom, mi zavar.
- Lefeküdtél vele?
Halvány mosollyal állta a tekintetem. Kicsit hátrébb húzódott és kezei lejjebb csúsztak a nyakamról a vállamra.
- Féltékeny vagy? – kérdezte, mintha ez büszkeséggel töltené el őt.
- Válaszolj.
- Zavarna? – kérdezte halvány vigyorral.
Megfeszítettem az állam és mély levegőt vettem.
- Legalább használtál gumit?
Audrey felnevetett és eltolt. Odament az ágy mellett lévő éjjeli szekrényhez és elvette a cigis dobozom.
- Kimehetek rágyújtani? – kérdezte és kivett egy cigit.
- Válaszolj, lefeküdtél vele?
- Mads, kérlek...
- Válaszolj!
Elkomorodott és rám nézett a válla felett. Kivette a még gyújtatlan cigit a szájából és nagyot sóhajtott.
- Nem, Mads. Nem feküdtem le vele. – rázta meg a fejét némán állva a tekintetem.
- Nem. – ismételte még egyszer és leszegte a tekintetét. – Akartam...
Ahogy ezt kimondta éreztem, hogy megugrik a pulzusom.
- De nem tettem meg. – fejezte be és tovább ment a terasz ajtó felé. – Nem baj, ha kimegyek?
- Mert?
Keze megállt a terasz ajtó kilincsén és vállat vont.
- Nem tudom... nem... nem esett jól. – válaszolt habozva. – Nem... – folytatta halkan, de nem fejezte be.
- Nem mi? – kérdeztem a szőnyeget bámulva.
- Nem te voltál. – mondta és kiment a teraszra.

Nem tudtam, mit válaszoljak erre. Megijesztett amit mondott, ugyanakkor örültem is neki. Megijesztett, mert ez azt jelenti, hogy kezd belém szeretni. Mi másért nem feküdne le laki mással, ha lehetősége van rá? Gondolom bejött neki a pasi, ha elment vele kettesben találkozni és nála is aludt.
Megijesztett, de örültem neki. Megőrültem reggel, mikor meghallottam, hogy mással volt, azon idegeskedtem, hogy mit csinálhat azzal a sráccal. Vajon őt is leszopja-e úgy, ahogy engem szokott, olyan vad-e vele is, mint velem... Nem akartam, hogy mással is csinálja, amit velem tesz. Magamnak akartam őt, még ha tudtam is, hogy úgyse folytathatjuk a forgatás után. Legalább addig csak a magaménak akartam tudni. Hogy utána hogyan viselem el a hiányát, még nem tudom. Nem akartam most ezen agyalni, majd a jövőbeli énem megoldja.


- Audrey -

Kijött a teraszra és mellém lépett. Óvatosan kivette a kezemből a cigim és mélyen beleszívott. Nem csinált ilyet soha, amióta le-lefekszünk, mert félt, hogy meglát valaki. Most azonban nem úgy tűnt, mintha zavarná. Ahelyett, hogy visszaadta volna a cigim, elnyomta azt és szembe fordított magával.
- Elszívtam volna még. – mondtam és mély levegőt vettem.
Mads behúzott a teraszról és bezárta az ajtót. Visszafordult hozzám és kezei közé vette az arcom.
Némán vizslatta az arcom, alig meg-meg mozdítva az ujjait simogatta a bőröm, majd magához húzott és megcsókolt. Éreztem, hogy a gyomrom liftezni kezd, a légzésem szaporább lett és az ujjaim önálló útra keltek Mads hajában. Elképesztően hiányzott már, azt hittem megőrülök, hogy nem tudok vele lenni. Örültem, hogy velem van Chris, de utáltam, mert ez azt is jelentette, hogy nem lehetek Mads-el.
Finoman, gyengéden csókolt, ami szokatlan volt, nem gyakran volt ennyire óvatos és gyengéd. Ma ez csak olaj volt a tűzre. Ami napok óta érlelődött bennem, most teljesen biztossá vált. Vagy megállunk itt, vagy ki tudja, hova jutunk...
Finoman eltoltam és a mellkasának támasztottam a homlokom.
- Baj van? – kérdezte és apró puszit nyomott a fejemre.
Nagyot nyeltem és a szemeibe néztem. Nem tudtam, ki merjem-e mondani. Nem voltam igazán részeg, de nem voltam már józan. Ő se, láttam rajta, hogy kicsit ő is mámoros állapotban van. Mély levegőt vettem és végül belekezdtem.
- Nem tudom, hogy tudnám-e ennyire... lazán... pusztán... ösztönösen folytatni ezt. – mondtam halkan és leszegtem a tekintetem. Nem akartam még csak kimondani se, hogy érzelmek nélkül. nem akartam ilyen súlyú szavakat használni, féltem, hogy túl sok lesz. Nem akartam elijeszteni. De tudnia kellett, mit érzek.

Mads mély levegőt vett és megnyalta az ajkait. Kezeit az arcomról lecsúsztatta a derekamra és szorosan magához ölelt. Nem válaszolt semmit, csak megcsókolt.
Éreztem, hogy a gyomrom ellepik a pillangók, szinte azt is elfelejtettem, hogy hívnak. Nagyon, nagyon veszélyes vizeken eveztünk...
Eddig csak ízlelgette az ajkaim, de most végre a nyelvét is megéreztem a számban.
Sokkal gyengédebb volt, mint eddig akármikor. Nem markolt, nem szorított, csak simogatott és cirógatott. A csókja is sokkal visszafogottabb volt, inkább csak ízlelgetett, becézgetett.
Nem érdekelt már, hogy mit gondol, vagy, hogy mihez akar kezdeni azzal, amit az előbb mondtam, meg akartam őt kapni.
Halkan a számba sóhajtott, ahogy végig húztam az ujjaim a mellkasán majd a hasán.
Lassan az ágy felé sétált velem. Leültem az ágyra és hátra dőltem. Ő levette a pulcsiját és felém támaszkodott.
Megcsókolt és szorosan hozzám nyomta a merevedését. Akaratlanul is azonnal felnyögtem, a kezeim azonnal megindultak a cipzárja felé. Letoltam róla a farmerét, amíg bírtam, majd lerúgta magáról és visszahajolt felém.
- Iszonyatosan hiányoztál már... - nyögte a nyakamba, miközben az egyik kezével benyúlt a nadrágomba, hogy az ujjával kényeztessen.
Ahogy hozám ért ívbe feszült a gerincem és felnyögtem. Magamban akartam már érezni, eggyé akartam vele válni. Lelöktem magamról és a derekára ültem. Még mindig rajta volt a boxere, így nem érhetett igazán hozzám, de láttam rajta, hogy az is izgatja, ahogy a vékony anyagon keresztül mozgok rajta. Kigomboltam az ingét, majd ő felült velem és kicsit megemelt, hogy kényelmesebben üljek az ölében. Óvatosan lehúzta rólam a pólóm, és kikapcsolta a melltartóm. Felnyögtem, ahogy megéreztem az ajkait a mellemen. Egyre jobban és jobban kívántam őt, de nem akartam türelmetlenkedni, ki akartam élvezni minden egyes pillanatot. Lecsúsztattam a vállain az inget, majd lenyúltam a boxeréhez, hogy végre kiszabadítsam belőle. Ahogy benyúltam a vékony anyag alá és rámarkoltam a merevedésére, a mordult egyet és szorosabban markolt a csípőmbe. 
Kicsúszott alólam és hanyatt döntött az ágyon. Végigsimított a fejem felett heverő kezeimen, felelé haladva, végig a melleimen keresztül egészen a hasamig. Apró csókokat nyomott a bőrömre, ahogy lejjebb haladt. Kigombolta és lehúzta rólam a farmerem, majd visszahajolt hozzám, hogy megcsókoljon. Így, hogy már csak a bugyim volt rajtam, könnyebben jutott be alá, a kezei sokkal intenzívebben tudtam mozogni, miközben a csiklóm ingerelte.
- Kérlek... - nyögtem két csók között és lejjebb toltam a boxerét.
Nem vette még le, viszont lehúzta rólam a bugyim. Ahogy lefelé húzta a vékony csipke anyagot a lábaimon, apró csókokat nyomott szinte mindenhova. Ledobta a bugyim valahova az ágyra, levette a boxerét és visszakúszott az ajkaimhoz. Egy pillanatra megállt, felém hajolt és elmosolyodott. Óvatosan a hajamba túrt és újra megcsókolt. A teste közben szorosan simult az enyémhez, néha hozzám dörgölve a merevedését. Akartam őt, azt akartam, hogy újra kitöltsön, teljesen, most és azonnal.
Lábaival finoman szétfeszítette a combjaim és kényelmesen elhelyezkedett.
Eddig a fejem mellett támaszkodott, de most megfogta a kezeim és az ujjainkat összefonva emelte őket a fejem fölé.
Éreztem ahogy hozzám ért a pénisze, a csípőm azonnal megmozdult.
- Sssss... – nyugtatott és picit feljebb emelte a csípőjét. – Nézz rám... – súgta, majd lassan, végig a szemeimbe nézve elmerült bennem. Ahogy már teljesen bent volt, az arcát a nyakamba temette és lassan mozogni kezdett bennem. Az ujjai még mindig összefonódtak az enyémmel, apró csókokat nyomott a nyakamra, majd visszatért az ajkaimhoz. Elengedte az egyik kezem és miközben mozgott, végigsimított az arcomon és megcsókolt.
Tudtam, hogy elvesztettem a csatát. Nincs mit tovább tagadni, alulmaradtam.
Annyira már kiismerte a testem, hogy lássa, amikor közeledem az orgazmushoz, így lassított és apró csókokkal lepte be a nyakamat, míg kicsit lenyugodtam. Ekkor folytatta.
Látta, hogy közeledik az a bizonyos hullám, de most nem állt meg, kicsit gyorsított és megfogta a kezeim. Szinte tökéletes volt az időzítése, pár másodperccel később ő is követett engem, és egy halk nyögés és rövid remegés hullám kíséretében ő is elélvezett.

Ahogy lassult a légzése, felemelte a fejét és félresöpörte a hajam az arcomból. Elmosolyodott és megcsókolt.
- Én se. – mondta végre válaszolva a vallomásomra, mire elmosolyodtam és megcsókoltam.
- Megőrülök érted... – súgta miközben apró csókokkal lepte be a nyakam. – a reggel vált bizonyossá bennem, mikor Tom megjegyezte, hogy mással töltötted az éjszakát. Azt hittem, megőrülök.
Nem tudtam nem elvigyorodni. Jó érzés volt, hogy ilyen féltékeny rám.
- Nem akarok visszamenni. – mondta, ahogy legördült rólam és magához húzott.
- Pedig valamelyikünknek muszáj lesz. – kuncogtam halkan és felé fordultam.
Lehunyta a szemeit és ujjaival lazán játszani kezdett a hajammal. Nem tudtam nem megérinteni az ajkait. Imádtam azokat a vékony, definiált ajkakat. Az arc csontjai után ez volt a kedvenc részletem az arcán. Miközben finoman játszottam az ajkaival, hirtelen úgy csinált, mintha megharapná őket, amivel úgy megijesztett, hogy halkan felsikoltottam.
Felnevetett és szorosan megölelt.
- Nem hagyhattam ki, ne haragudj.
- Utállak... – súgtam és elmosolyodtam.
- Dehogy utálsz... – vigyorgott büszkén és megcsókolt. – Nem tudod azt mondani Chrissy-nek, hogy leléptél valami pasival, majd holnap hazamész? Veled akarok aludni.
- Nálam van a szoba kulcs. Muszáj odaadnom neki. Nem tudok ma maradni. – mondtam kissé szomorúan, mire ő nagyot sóhajtott.
- Alig várom, hogy elmenjen.
- Szeretem őt, de én is. – kuncogtam és megcsókoltam. – Visszamegyek. Te már maradsz vagy még visszamész?
- Lehet, hogy maradok. Utálnám, hogy körülötted vagyok, de nem is beszélgethetünk úgy, ahogy kettesben tennénk.
- Oké. – bólintottam és felültem.
- Holnap is gyere át! – kért és megfogta a kezem.
- Megpróbálok majd elszabadulni, de nem ígérek semmit.
Ő némán bólintott és ahogy felálltam, elengedte a kezem.

Felöltöztem és hosszas csókolózással összekötött búcsúzkodás után visszamentem Chrissy-hez.
- Merre jártál?
- Telefonáltam. – mondtam és visszaültem a helyemre.
- Egy órán keresztül?
- Nem voltam távol annyit. Hosszú beszélgetés volt. Mit iszunk? – kérdeztem, hogy tereljem a témát.
- Mi most kezdünk tequilázni. Innod kell velünk! – jelentette ki kissé részegen Tommy és már ment is a pulthoz.
Chrissy furán méregetett, majd felvonta a szemöldökeit.
- Kivel voltál?
- Senkivel. A szobánkban voltam, telefonáltam, mondtam.
- Férfi illatod van. – mondta és megszagolt.
- Hol van Mads? – kérdezte hangosabban Dan és körbenézett. – Vagy egy órája eltűnt már. azt mondta, visszajön.
Chrissy rám nézett és elkerekedett a szeme.
- Hol van Mads?! – kérdezte szinte suttogva.
- Nem tudom. – vontam vállat és belekortyoltam Chrissy italába, de azonnal meg is bántam. – Hogy lehet ilyen borzalmas mosogató levet inni?
- Vele voltál? – kérdezte ugyanolyan elképedt fejjel. – Audrey, ő nős! Hisz még találkoztál is a feleségével! – jegyezte meg suttogva, de ha tehette volna, kiabált volna. Senki nem volt épp körülöttünk, Lily ment Tommy-val, hogy segítsen neki elhozni a poharakat.
- Nem az. – mondtam halkan, nehogy meghallja valaki körülöttünk.
- Tehát vele voltál! Jóságos ég, Audrey, az apád lehetne!
- Nem az, kérlek! Chris! Hagyd abba. Jól akarom magam érezni. Ne itt! – szóltam rá, majd azonnal mosolyt erőltettem magamra, ahogy Tommy visszaért a tequilákkal. – Majd a szobánkban megbeszéljük. – mondtam még halkan Chrissy-nek és magam mellé ültettem Tommy-t. – Miért csak egyet hoztál fejenként? – kérdeztem vigyorogva és már nyúltam is az egyikért.

- Oh, kincsem... Nehogy azt hidd, hogy ebben a bárban véget ér az éjszaka... – mondta és felemelte a kezében lévő rövid italt. – Egészség! – mondta hangosan és már le is húzta az italt.

6 megjegyzés:

  1. Tegnap fél 11kor csalódottan néztem hogy nincs fent az új rész, de Örülök hogy sikerült feltenni mégis :) nagyon tetszett és megállapítottam hogy nagyon genya vagyok mert várom hogy Hanne mikor tudja meg XD plane ha mégse válnak. Na jó befejeztem a genyózást;) izgi várom a folytatást :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. muhahahaa én is várnám ha csak olvasnám a sztorit :D

      Törlés
    2. Jól van na tudom, könnyű pofázni a másik oldalról, amikor én sem tudom mi lesz a 15. fejezet után nálam :P

      Bocsi az offért, de ezen tegnap annyit röhögtem. Gondoltam hátha a ti napotokat is feldobja.
      http://hannigram-hell.tumblr.com/post/146821145775/avidreadr2004-hannipunk-what-if-hannibal

      Törlés
    3. JÓSÁGOS ÉG :'DDDDDD kész, ezen kiégtem :'DDDD feldobtad a HETEM! :DDDD én vagyok Bedelia ezen a képen. életem mottója :'D

      Törlés
  2. Jaja, én is várom a vihart, már nagyon érik, hogy boruljon a bili... ;) Hajrá, Audrey, mi drukkolunk, csak így tovább! :)

    VálaszTörlés